Ez a ritka és megdöbbentően tárgyilagos tényjelentés, amelyik mély betekintést enged – úgy az áldozatok mind a tettesek lélekbe – egyetlen egyszer lett a marosvásárhelyi Bolyai Kiadó által 1947-ben kicsi számban kiadva. A szerző, Berner Mór (1902–1977), aki feleségével és három kislányával Marosvásárhelyről lett deportálva, már röviden felszabadulás után kezdte leírni a borzalmas hónapokot az Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborban. Berner Mór feleségét és kislányait a nácik kivégeztek. A „beszámoló” Marosvásárhelyen 1944 márciusában kezdődik, ahonnan a májusi hónap folyamán több mind hatezer (Maros megyéből több mind hétezer) zsidót egy elhagyatott téglagyár területén összetereltek és onnan – magyar csendörök, nácik szervezése alatt, elhurcoltak Auschwitzban. Maga a szerző – a „Bekleidungskammerban” dolgozva – túlélő. Az auschwitzi megsemmisítő táborban kereken egymillióháromszázezer ártatlan ember vesztette életét. Az emlékhely lengyel kutatócsoportjai sok éven át értek ezek a megbízható eredményekhez. Nagyrésze magyar zsidó volt, de volt közöttük cigány, kommunista és más náciellenzék. Megrendítő a cigány-tábor kiürítésének leírása. Kivétel nélkül – egy éjszak alatt – a gázkamrákba és onnét a krematóriumokba kerültek: nők, férfiak, gyerekek egyaránt. Felszabadulás után Berner Mór visszatért Erdélybe. Egy pár évre rá kivándorolt, második feleségével, Izraelbe. Részt vett mind főtanú a 1963-1965 évi frankfurti Auschwitz-pereken. Ezeket a hesseni főállamügyész, Fritz Bauer, szervezte meg. Ez alkalommal több mind harmincöt vádlott lett elitélve, köztük egy erdélyi gyógyszerész, Viktor Capesius, aki Mengele mellett részt vett a szelekciókon.weiterlesen